2006/03/16

költözünk!

kedves Rádiónézők!
így indult az uzsonna.blogspot.com kevesebb mint egy éve.
Most eljött az alkalom, hogy megkérjem minden olvasónkat, cserélje ki az uzsi url-jét a könyvjelzői között, hiszen mától hivatalosan is az új uzsi él.

http://uzsonna.atw.hu

Továbbá felhívom az írók figyelmét, hogy ott is kaptak jogot, kéretik felkeresni engem az instrukciókért!

További szép napot, arrivederci!
Zol.

2006/03/07

legyen végre más!

Lassan elegem van a "heveny és idült hasmenés"ből. Így fogalmaz egy gyógyszer leírása. A por mellesleg fogyaszthatatlan, irrrgalmatlan szar, mintha cementes vizet kéne innom. Lassan kinőjük remélem.

Nos, addig is TOPlistákat csináltam mindenből (a'la Pop, csajok satöbbi). Hát kezdjük:

TOP7 kaja és pia:
1.tisztavíz
2.zöldtea
3.elitkrumpli
4.szekszikeksz
5.szerecsencsoki
6.ripiropi
7.pirítóskenyér

TOP7 magyar szám:
Miért hagytuk, hogy így legyen? - Illés
Azért vannak a jó barátok - Máté Péter
Wágner Úr - Illés
Még meg sem köszöntem - Máté Péter
A szerelem jó, a szerelem fáj - Presszer Gábor
Hazám - Máté Péter
Nemzeti Dal - Illés

+1! Legyen végre más - Jazz + Az

TOP7 Krisztigesztus:
1.ahogy lélegzik
2.a mosolya ÉS a nevetése
3.a haja (hippi-pandatigrises)
4.a keze
5.a hangja
6.a hasa
7.az anyajegyei

Mára ennyi... a történéseket meg kommentálom a helyükön.

2006/03/04

Büszkeség és balítélet


Péntek este elindultunk Anyával moziba, majd spontán felhívtam Krisztit, és elvittük őt is. Vicces volt a szüleimmel és a barátnőmmel együtt mozizni indulni.
A film, amire beültünk a címe alapján nem különösebben keltené fel érdeklődésemet: Büszkeség és balítélet. Mindez semmit
nem mond a film tartalmáról, olyan hatást kelt, mintha valami háborús-gondolkodós-mélytartalmú filmmel állnánk szembe.

Pedig ez az alkotás -szerencsére- nem ilyen. A történet, ami Jane Austen tollából született először könyvek formájában, és mint nemrég megtudtam, többszörösen feldolgozott alkotás, kicsit szűkösen is érzi magát a 2,5 órában.

A képi világ gyönyörű, és a történet -talán lányosan- romantikus, érzelmektől túlcsorduló. Néha úgy éreztem, mintha a férfi főszereplő egy az egyben Anyeginről lett volna mintázva, de ez is beleillet a képbe. Ha láttad Martha Fiennes '99-es Oneginjét, ismerős lesz, mire gondolok.
A másik számomra kedves életérzés, ami áradt a filmből, az a vidéki nemesség bemutatása; egyszerűen bájos!

Lényeg a lényeg: Nővel vagy családdal, netán barátokkal - tuti tipp a film. ;-)

2006/03/03

üdv a SzaSzának!

Épp Timó barátunk pipavételén vagyunk túl, amikoris Gallwitzék szaküzletét meglátogatva Marci egy pöpec tajtékbetétes jószág birtokosává lett. Szép dolog, mondhatom.
Ennek utána kiültünk a Dunakorzóra és füstöltünk egy jót. Szóval SzaSza és Marci pipáztak, én meg jobb híján néztem, elvégre a gyomorbajra nem jó ellenszer a füst. Passzív dohányosnak lenni ezesetben kifejezetten kellemes volt, nemhiába magyar ember szájába pipá való, kezébe meg borospohár.

Ha a magyar szomorkodik
Bánatába jó bort iszik,
Bort iszik az, nem is vizet,
Sörért csak a német fizet!


No szóval érettségi felé közeledve, bármily hideg volt is ezen a március eleji péntek délutánon, a Dunkakorzón ülni pipázva (illetve azt nézve) elit dolog. Élni tudni kell, tartja a mondás. Hát mi tudunk.

Ui.: Buláta meg hiányzott!

"igazság és hazugság egyre megy."

Villon
-avagy a szofizmus és a modern társadalom kivetülése rám-

iJoe valami olyasféle ember, aki mindig tud újat mondani. Mivel elég ritkán találkozom vele, ezért a gondolatait a blogján tudom figyelemmel kísérni. Épp ma írt A szókimondásról és általános fogadtatásáról., és a véleményalkotás fontosságáról. Előtte pedig, mintegy bejelentéseként gondolatainak érdekes kérdéseket tett fel nekem iChaten, úgymint mi a véleményem bizonyos dolgokról.

Néha, például borok kóstolásánál úgy érzem, egyáltalán nincs véleményem arról, amit épp a kezemben tartok. Politikával kapcsolatban is támad néha ilyen érzésem. Nem is tudom, alkothat-e az ember önálló véleményt, olyat, amit tényleg senki nem befolyásol. Talán az az igazi kérdés, mi által hagyod magad befolyásoltatni. De ez nem is volt sose másként, mindigis örökölték a szüleik gondolkodását a gyerekek, mindigis voltak példaképek és még sorolhatnám.
Pusztán az változott meg, hogy a mai világban annyi vélemény árad felénk, hogy a gyengéknek, az értékrenddel nem rendelkezőknek nincs erejük kiszűrniük belőle a fontosakat. Ilyenkor valaki hallgat (mint én a politika kérdésében), van aki elkezd üvölteni egy klisét. Erre láttunk is példát nem is oly rég...
Tartok tőle, hogy senki nem tudja magát elzárni a külvilágtól, és tökéletesen önálló véleményt alkotni, de abban egyetértek Józseffel, hogy fontos lenne legalább erre törekedni.

A másik probléma, amin a minap csúnyát buktam, az a félreértés. Vagy én nem tudom helyesen kifejezni a gondolataim, vagy Ők nem értenek; a lényeg, hogy haragot szül. Igyekszem békére törekedni, és rossz szándék nem vezérel, de hibáztam.
Mennyire igaz a mondás, hogy hallgatni arany!

2006/03/02

uhh, mi minden történt velem az eltelt majdnem egy hónapban... kicsit nehéz lesz összefoglalni, és nem is nagyon szeretek kényszerből írni, de Timónak kicsit igaza vagyon, I shouldn't abandon uzsi.


Krisztim. Jelen pillanatban épp betegek vagyunk mindenketten, ahogy Ő ezt kiválóan leírta 3 törzshellyel: fotel, ágy, wc. Igen kellemetlen a dolog (nem tudom, megyek-e még a héten suliba). Azért itthon lenni jó.
Csatolok egy képet, ami a múlt szombati buli előtt készült, mikoris Kriszti megtalálta A Gyűrűk Urás sapkám. Ez egy tök jó cucc, megkértem még egyszer régen egy ismerősünket, hogy ugyan hímezze már bele nekem ebbe a sapkába az Egy Gyűrű feliratát. A hölgy kedvesen elvállalta, majd hozta a kész művét egy pár hét múltán, amin véletlenül fordítva volt a felirat. Gáz volt, pláne, hogy ezt én akkor megmondtam. Mindegy is, azóta a sapka a közös nevetések tárgyát képezi (és bár szombat este felvettem és jó volt, Kriszti sem szereti - pedig ha szeretné, hordanám). Készült a fürdőszobában. Imádom a mosolyát, és azt, hogy ő is minimum (na jó, pont) olyan mértékben őrült, mint én.


Hétfőn pipázni voltunk a barátaimmal és Timó barátnőjével, Szabinával. Ez volt az első érdemi találkozásunk a lánnyal. Meg kell hogy mondjam, sokkal szimpatikusabb, mint amilyennek képzeltem, és ezt ki is feleztem Marcinak (itt a félreértések tengere végett át kell fogalmaznom, mert nem úgy hat, amit mondtam akkor is, és ide is leírtam, mint azt szeretném.)
---

Senkit nem szerettem volna megbántani. Célom egyedül Szabina és Marci kapcsolatának méltatása volt, ami szerintem túlmutat Marci minden eddigi kapcsolatán. Nem akartam senkit leminősíteni, és nem személyekről beszéltem, hanem a kapcsolatok milyenségéről. Elnézést, amiért durván fejeztem ki magam, hiba volt.
---



Itt jön a hétfői pipázás negatív élménye is, tudniillik szerintem a csók (a maga nyelves valójában) a szexualitás körébe tartozik. Még ha ez így kicsit erősen prűd is volna, akkor nagyon feszélyezett, ahogyan ott nyalták-falták egymást. És nem irígység beszél belőlem, sem semmi ehhez fogható, csak egyszerűen nekem ez a magánügy kategória része. Nem akarom látni, nem fér bele egy baráti pipázás kereteibe.
---
és megtoldom még egy valamivel:
mert kell
ezen az egészen ti nem tudtok változtatni, és nem is kell nektek. Azt remélem, ez az én hibám, és igyekszek megváltozni. Mást nem tudok írni.
---



Persze megértem, hogy csak heti kétszer-háromszor látjátok egymást, és ilyen szempontból tényleg irígylésreméltó az én helyzetem, aki 10 perc gyaloglásra lakik a barátnőjétől, de a két társaság így akkor sem vegyíthető. Elnézést pedig nem kérek a picsáskodásomért. .


Ezt [i]leszámítva[/i] a hétfői együttlét jó volt, Megcsináltam Bulátáról az első igazi (hogyismondják...) portfólió fotósorozatát, amin két kedvelt elfoglaltsága végzése közben figyelhetjük meg a maestrót, úgy mint pipázás és sörivás. Móka.

Mára ennyi. mostantól sűrűbben írok.

pozitív csalódás

edit - prológus

a lent található világfájdalomról árulkodó postot erdojaro barátom készítette, csak nem publikálta, ennek oka az akkori [2006 január 30.] fájó aktualitás. amikor az embernek nem sikerül valami, az rossz, de amikor látja, hogy a többieknek igen, neki meg nem, az még sokkal rosszabb.
amiért most mégis pulikálni merészelem [természetesen a pajtás beleegyezésével] az a nevetséges szituáció, hogy ezen post mára, kb egy hét leforgása alatt aktualitását vesztette. az aktualitással múlt a fájdalom is.


-avagy miért nem értem magam és a világot-

Ez egy világmegváltó post is lehetne, de sajnos nem tudom olyanra megírni.
Timónak végre összejött egy csaj. Ez a lehető legnaturalistább kifejezése ennek az örömteli pillanatnak, mégis valahogy bennem így él. De ez öröm. És a szívemben tényleg öröm.

Van azonban agyam is sajnos, és sehogy nem tudok kibékülni a világgal. Meg magammal. Miért nem sikerülnek az ezirányú cselekvéseim? Minden reményt el kell veszteni, hogy már minden tök mindegy legyen (na jó, buzi nem leszek). Reménytelennek érzem magam, és az egész szituációt. Komolyan, annyi kedves és szép lány van, és miért nem tudok szerelmes lenni???

Na mindegy, bukó az egész, ez a post meg megmarad zárójelesnek, és titkosnak, és csak kevesek olvassák majd. Mert a blog nyilvános, az agyam pedig nem (nem úgy, mint majd 77 éves koromban, amikor azt szeletelik a boncasztalon...)

És akkor most mosolyt fel, éljen a Világ!


edit - utószó


most teljes a boldogság, Zoli barátunk olyan párt talált magának, aki párja, társa, barátja, szeretője. kettőjükben minden megvan ami egy hosszú, boldog kapcsoltahoz kell. teljes mértékben elképzelhetőnek tartom, hogy együtt lépik át a felnőttkor küszöbét, itt válik a gyerekből fiatal, lesz a tiniszerelemből párkapcsolat. nekem nagyon szépen sikerült a saját átmenetem, a legjobbakat kívánom mindenkinek, akinek ez mostanában aktuális:D