üdv a SzaSzának!

Épp Timó barátunk pipavételén vagyunk túl, amikoris Gallwitzék szaküzletét meglátogatva Marci egy pöpec tajtékbetétes jószág birtokosává lett. Szép dolog, mondhatom.
Ennek utána kiültünk a Dunakorzóra és füstöltünk egy jót. Szóval SzaSza és Marci pipáztak, én meg jobb híján néztem, elvégre a gyomorbajra nem jó ellenszer a füst. Passzív dohányosnak lenni ezesetben kifejezetten kellemes volt, nemhiába magyar ember szájába pipá való, kezébe meg borospohár.

Ha a magyar szomorkodik
Bánatába jó bort iszik,
Bort iszik az, nem is vizet,
Sörért csak a német fizet!

No szóval érettségi felé közeledve, bármily hideg volt is ezen a március eleji péntek délutánon, a Dunkakorzón ülni pipázva (illetve azt nézve) elit dolog. Élni tudni kell, tartja a mondás. Hát mi tudunk.

Ui.: Buláta meg hiányzott!