"igazság és hazugság egyre megy."

Villon
-avagy a szofizmus és a modern társadalom kivetülése rám-

iJoe valami olyasféle ember, aki mindig tud újat mondani. Mivel elég ritkán találkozom vele, ezért a gondolatait a blogján tudom figyelemmel kísérni. Épp ma írt A szókimondásról és általános fogadtatásáról., és a véleményalkotás fontosságáról. Előtte pedig, mintegy bejelentéseként gondolatainak érdekes kérdéseket tett fel nekem iChaten, úgymint mi a véleményem bizonyos dolgokról.

Néha, például borok kóstolásánál úgy érzem, egyáltalán nincs véleményem arról, amit épp a kezemben tartok. Politikával kapcsolatban is támad néha ilyen érzésem. Nem is tudom, alkothat-e az ember önálló véleményt, olyat, amit tényleg senki nem befolyásol. Talán az az igazi kérdés, mi által hagyod magad befolyásoltatni. De ez nem is volt sose másként, mindigis örökölték a szüleik gondolkodását a gyerekek, mindigis voltak példaképek és még sorolhatnám.
Pusztán az változott meg, hogy a mai világban annyi vélemény árad felénk, hogy a gyengéknek, az értékrenddel nem rendelkezőknek nincs erejük kiszűrniük belőle a fontosakat. Ilyenkor valaki hallgat (mint én a politika kérdésében), van aki elkezd üvölteni egy klisét. Erre láttunk is példát nem is oly rég...
Tartok tőle, hogy senki nem tudja magát elzárni a külvilágtól, és tökéletesen önálló véleményt alkotni, de abban egyetértek Józseffel, hogy fontos lenne legalább erre törekedni.

A másik probléma, amin a minap csúnyát buktam, az a félreértés. Vagy én nem tudom helyesen kifejezni a gondolataim, vagy Ők nem értenek; a lényeg, hogy haragot szül. Igyekszem békére törekedni, és rossz szándék nem vezérel, de hibáztam.
Mennyire igaz a mondás, hogy hallgatni arany!