"Éljen a Cédrus!"

Nos, megjártam a nyár harmadik, egyben utolsó táborát, az izmos Cédrus-edzőtábort.
Maga a társaság megszokott, napi 8 órákat táncoltunk esetenként, ami kellemesen kimerített azért, de jól bírtuk.

Ami a legérdekesebb volt az egészben, az egy barátság. Nincs energiám, csak ködösen fogalmazni, de az ötödik üveg sör után Keserédes nosztalgiára, meg TCS-re járni Savaria utcáit, úgy, hogy mindkettőnk szívét ugyanaz a hiányérzet nyomja, egy szép emlék marad. Gyuri, ismét köszönöm!

Most meg Ákos Vidám Dal-ja megy, egész pontosan a Bonanza Banzai-tól. Soha jobbat!