uzsonna

költözünk!

2006-03-16T23:55:00.000+01:00

kedves Rádiónézők!
így indult az uzsonna.blogspot.com kevesebb mint egy éve.
Most eljött az alkalom, hogy megkérjem minden olvasónkat, cserélje ki az uzsi url-jét a könyvjelzői között, hiszen mától hivatalosan is az új uzsi él.

http://uzsonna.atw.hu

Továbbá felhívom az írók figyelmét, hogy ott is kaptak jogot, kéretik felkeresni engem az instrukciókért!

További szép napot, arrivederci!
Zol.

Hangulat jelentés '06.03.09.

2006-03-09T15:24:00.000+01:00

(Bula ne nézz ide, az eleje fájni fog!)

Ma reggel T-mooval a törzs kávézónkba ültünk, ("a szokásos bécsi melange és a presszó kávé?"), és azon morfondíroztunk mi is lesz az általános program az egyre közelgő olasz kiránduláson:

A hajnalig tartó dorbézolás és pipázás után kevés alvás.
Reggeli és aztán keresünk egy kávézót, ahol megkapjuk az indító löketet aznapra (vagy talán másnap lesz?).
Napközben a látni valók.
Este meg eszünk egy jó pizzát avagy lasagnét.
És útána megint az 1. pont....

Nem hangzik ám rosszul, főleg ha végignézem, hogy minezt Velencében, Pisában, Ravennában... fogjuk csinálni és chianti borokat iszunk közben... Hümm, apámnak lehet, hogy igaza van, "habzsoljuk az életet", de könyörgöm mit csináljon az ember 18-19 éves korában?

Vissza térve a jelenbe: "törzs kávézó"

Hát igen, manapság néha megesik, hogy a felesleges vagy épp lukas óráinkat nem éppen az iskolában henem egy vendéglátó-ipariegységben töltjük egy pohárka valami kíséretében. Ez persze egyeseknek nem tetszik(,de akkor nem egészen értem, mért ülnek le velünk, teázni, borozni, vagy mért nem ülnek le olyanokkal is akikhez hasonlítgatnak minket).
A már emlegetett kávézó nem épp a legidillibb környezetben van (a fény utcai piac 3. emeletén), de isteni a kávéjuk és nagyon kedves a hölgy a pult túloldalán. Ma például nála is korábban értünk a helyszínre, ezért egy nagy mosoly volt a jutalom... Maga a kávézó berendezése is marhajó, diszkrétsége és elegantossága lágyan elsímul és nem vonja magára a figyelmet. A Siriusba példul nem szívesen megyek új arcal, több 10 percig nem lehet vele beszélni, mert fel s alá jár a szeme...
A mai reggel megint olyan volt, hogy szépen el tudtam felejteni a gondjaimat és nyugodtan tudtam beszélgetni T-mooval (ez annyira jól sikerült, hogy a második óráról is lemaradtunk, de nem bánjuk).
Egy ilyen jól sikerült kávéházi hangulat fel tud tölteni úgy, hogy szépnek tudom látni a március közepi havazást, az se húz fel igazán, ha erdojaro lemondja a délutáni beszélgetést, valami halra hivatkozva. Feltölt lelkileg. De ami igazán szomorú jobban mint az istentisztelet mint amit ellógtunk. Persze szerény véleményem szerint Isten a kávéban és a kávézóban is megszólíthatja az embert.
Sőt...!

legyen végre más!

2006-03-07T21:10:00.000+01:00

Lassan elegem van a "heveny és idült hasmenés"ből. Így fogalmaz egy gyógyszer leírása. A por mellesleg fogyaszthatatlan, irrrgalmatlan szar, mintha cementes vizet kéne innom. Lassan kinőjük remélem.

Nos, addig is TOPlistákat csináltam mindenből (a'la Pop, csajok satöbbi). Hát kezdjük:

TOP7 kaja és pia:
1.tisztavíz
2.zöldtea
3.elitkrumpli
4.szekszikeksz
5.szerecsencsoki
6.ripiropi
7.pirítóskenyér

TOP7 magyar szám:
Miért hagytuk, hogy így legyen? - Illés
Azért vannak a jó barátok - Máté Péter
Wágner Úr - Illés
Még meg sem köszöntem - Máté Péter
A szerelem jó, a szerelem fáj - Presszer Gábor
Hazám - Máté Péter
Nemzeti Dal - Illés

+1! Legyen végre más - Jazz + Az

TOP7 Krisztigesztus:
1.ahogy lélegzik
2.a mosolya ÉS a nevetése
3.a haja (hippi-pandatigrises)
4.a keze
5.a hangja
6.a hasa
7.az anyajegyei

Mára ennyi... a történéseket meg kommentálom a helyükön.

kicsúszik a talaj a lábad alól

2006-03-07T20:21:00.000+01:00

összevesztünk. nem érdekes min, elismertük mind a ketten, h nekem volt igazam. azt hittem, akkor majd jön bocsánatot kérni, mert igennagyon megbántott. bíztam benne, h bocsánatot kér, és én megbocsájthatok, és minden megy majd a régi kerékvágásban.
ehelyett a probléma bekebelezett engem, fölém került és legyőzött. a pasi, aki miatt összevesztünk, mostmár A pasi.

kicsit fáj

kibaszott velem az élet, mikor nem számítottam rá. régen volt ilyen igaz, elég jó szériát szakított meg ez az eset, de akkor se esik jól. nem.

zzz

Büszkeség és balítélet

2006-03-04T10:04:00.000+01:00

Péntek este elindultunk Anyával moziba, majd spontán felhívtam Krisztit, és elvittük őt is. Vicces volt a szüleimmel és a barátnőmmel együtt mozizni indulni.
A film, amire beültünk a címe alapján nem különösebben keltené fel érdeklődésemet: Büszkeség és balítélet. Mindez semmit
nem mond a film tartalmáról, olyan hatást kelt, mintha valami háborús-gondolkodós-mélytartalmú filmmel állnánk szembe.

Pedig ez az alkotás -szerencsére- nem ilyen. A történet, ami Jane Austen tollából született először könyvek formájában, és mint nemrég megtudtam, többszörösen feldolgozott alkotás, kicsit szűkösen is érzi magát a 2,5 órában.

A képi világ gyönyörű, és a történet -talán lányosan- romantikus, érzelmektől túlcsorduló. Néha úgy éreztem, mintha a férfi főszereplő egy az egyben Anyeginről lett volna mintázva, de ez is beleillet a képbe. Ha láttad Martha Fiennes '99-es Oneginjét, ismerős lesz, mire gondolok.
A másik számomra kedves életérzés, ami áradt a filmből, az a vidéki nemesség bemutatása; egyszerűen bájos!

Lényeg a lényeg: Nővel vagy családdal, netán barátokkal - tuti tipp a film. ;-)

üdv a SzaSzának!

2006-03-03T19:08:00.000+01:00

Épp Timó barátunk pipavételén vagyunk túl, amikoris Gallwitzék szaküzletét meglátogatva Marci egy pöpec tajtékbetétes jószág birtokosává lett. Szép dolog, mondhatom.
Ennek utána kiültünk a Dunakorzóra és füstöltünk egy jót. Szóval SzaSza és Marci pipáztak, én meg jobb híján néztem, elvégre a gyomorbajra nem jó ellenszer a füst. Passzív dohányosnak lenni ezesetben kifejezetten kellemes volt, nemhiába magyar ember szájába pipá való, kezébe meg borospohár.

Ha a magyar szomorkodik
Bánatába jó bort iszik,
Bort iszik az, nem is vizet,
Sörért csak a német fizet!

No szóval érettségi felé közeledve, bármily hideg volt is ezen a március eleji péntek délutánon, a Dunkakorzón ülni pipázva (illetve azt nézve) elit dolog. Élni tudni kell, tartja a mondás. Hát mi tudunk.

Ui.: Buláta meg hiányzott!

"igazság és hazugság egyre megy."

2006-03-03T00:28:00.000+01:00

Villon
-avagy a szofizmus és a modern társadalom kivetülése rám-

iJoe valami olyasféle ember, aki mindig tud újat mondani. Mivel elég ritkán találkozom vele, ezért a gondolatait a blogján tudom figyelemmel kísérni. Épp ma írt A szókimondásról és általános fogadtatásáról., és a véleményalkotás fontosságáról. Előtte pedig, mintegy bejelentéseként gondolatainak érdekes kérdéseket tett fel nekem iChaten, úgymint mi a véleményem bizonyos dolgokról.

Néha, például borok kóstolásánál úgy érzem, egyáltalán nincs véleményem arról, amit épp a kezemben tartok. Politikával kapcsolatban is támad néha ilyen érzésem. Nem is tudom, alkothat-e az ember önálló véleményt, olyat, amit tényleg senki nem befolyásol. Talán az az igazi kérdés, mi által hagyod magad befolyásoltatni. De ez nem is volt sose másként, mindigis örökölték a szüleik gondolkodását a gyerekek, mindigis voltak példaképek és még sorolhatnám.
Pusztán az változott meg, hogy a mai világban annyi vélemény árad felénk, hogy a gyengéknek, az értékrenddel nem rendelkezőknek nincs erejük kiszűrniük belőle a fontosakat. Ilyenkor valaki hallgat (mint én a politika kérdésében), van aki elkezd üvölteni egy klisét. Erre láttunk is példát nem is oly rég...
Tartok tőle, hogy senki nem tudja magát elzárni a külvilágtól, és tökéletesen önálló véleményt alkotni, de abban egyetértek Józseffel, hogy fontos lenne legalább erre törekedni.

A másik probléma, amin a minap csúnyát buktam, az a félreértés. Vagy én nem tudom helyesen kifejezni a gondolataim, vagy Ők nem értenek; a lényeg, hogy haragot szül. Igyekszem békére törekedni, és rossz szándék nem vezérel, de hibáztam.
Mennyire igaz a mondás, hogy hallgatni arany!

2006-03-02T23:14:00.000+01:00

uhh, mi minden történt velem az eltelt majdnem egy hónapban... kicsit nehéz lesz összefoglalni, és nem is nagyon szeretek kényszerből írni, de Timónak kicsit igaza vagyon, I shouldn't abandon uzsi.

Krisztim. Jelen pillanatban épp betegek vagyunk mindenketten, ahogy Ő ezt kiválóan leírta 3 törzshellyel: fotel, ágy, wc. Igen kellemetlen a dolog (nem tudom, megyek-e még a héten suliba). Azért itthon lenni jó.
Csatolok egy képet, ami a múlt szombati buli előtt készült, mikoris Kriszti megtalálta A Gyűrűk Urás sapkám. Ez egy tök jó cucc, megkértem még egyszer régen egy ismerősünket, hogy ugyan hímezze már bele nekem ebbe a sapkába az Egy Gyűrű feliratát. A hölgy kedvesen elvállalta, majd hozta a kész művét egy pár hét múltán, amin véletlenül fordítva volt a felirat. Gáz volt, pláne, hogy ezt én akkor megmondtam. Mindegy is, azóta a sapka a közös nevetések tárgyát képezi (és bár szombat este felvettem és jó volt, Kriszti sem szereti - pedig ha szeretné, hordanám). Készült a fürdőszobában. Imádom a mosolyát, és azt, hogy ő is minimum (na jó, pont) olyan mértékben őrült, mint én.

Hétfőn pipázni voltunk a barátaimmal és Timó barátnőjével, Szabinával. Ez volt az első érdemi találkozásunk a lánnyal. Meg kell hogy mondjam, sokkal szimpatikusabb, mint amilyennek képzeltem, és ezt ki is feleztem Marcinak (itt a félreértések tengere végett át kell fogalmaznom, mert nem úgy hat, amit mondtam akkor is, és ide is leírtam, mint azt szeretném.)
---
Senkit nem szerettem volna megbántani. Célom egyedül Szabina és Marci kapcsolatának méltatása volt, ami szerintem túlmutat Marci minden eddigi kapcsolatán. Nem akartam senkit leminősíteni, és nem személyekről beszéltem, hanem a kapcsolatok milyenségéről. Elnézést, amiért durván fejeztem ki magam, hiba volt.
---

Itt jön a hétfői pipázás negatív élménye is, tudniillik szerintem a csók (a maga nyelves valójában) a szexualitás körébe tartozik. Még ha ez így kicsit erősen prűd is volna, akkor nagyon feszélyezett, ahogyan ott nyalták-falták egymást. És nem irígység beszél belőlem, sem semmi ehhez fogható, csak egyszerűen nekem ez a magánügy kategória része. Nem akarom látni, nem fér bele egy baráti pipázás kereteibe.
---
és megtoldom még egy valamivel:
mert kell
ezen az egészen ti nem tudtok változtatni, és nem is kell nektek. Azt remélem, ez az én hibám, és igyekszek megváltozni. Mást nem tudok írni.
---

Persze megértem, hogy csak heti kétszer-háromszor látjátok egymást, és ilyen szempontból tényleg irígylésreméltó az én helyzetem, aki 10 perc gyaloglásra lakik a barátnőjétől, de a két társaság így akkor sem vegyíthető. Elnézést pedig nem kérek a picsáskodásomért. .

Ezt [i]leszámítva[/i] a hétfői együttlét jó volt, Megcsináltam Bulátáról az első igazi (hogyismondják...) portfólió fotósorozatát, amin két kedvelt elfoglaltsága végzése közben figyelhetjük meg a maestrót, úgy mint pipázás és sörivás. Móka.

Mára ennyi. mostantól sűrűbben írok.

pozitív csalódás

2006-03-02T22:58:00.000+01:00

edit - prológus

a lent található világfájdalomról árulkodó postot erdojaro barátom készítette, csak nem publikálta, ennek oka az akkori [2006 január 30.] fájó aktualitás. amikor az embernek nem sikerül valami, az rossz, de amikor látja, hogy a többieknek igen, neki meg nem, az még sokkal rosszabb.
amiért most mégis pulikálni merészelem [természetesen a pajtás beleegyezésével] az a nevetséges szituáció, hogy ezen post mára, kb egy hét leforgása alatt aktualitását vesztette. az aktualitással múlt a fájdalom is.

-avagy miért nem értem magam és a világot-

Ez egy világmegváltó post is lehetne, de sajnos nem tudom olyanra megírni.
Timónak végre összejött egy csaj. Ez a lehető legnaturalistább kifejezése ennek az örömteli pillanatnak, mégis valahogy bennem így él. De ez öröm. És a szívemben tényleg öröm.

Van azonban agyam is sajnos, és sehogy nem tudok kibékülni a világgal. Meg magammal. Miért nem sikerülnek az ezirányú cselekvéseim? Minden reményt el kell veszteni, hogy már minden tök mindegy legyen (na jó, buzi nem leszek). Reménytelennek érzem magam, és az egész szituációt. Komolyan, annyi kedves és szép lány van, és miért nem tudok szerelmes lenni???

Na mindegy, bukó az egész, ez a post meg megmarad zárójelesnek, és titkosnak, és csak kevesek olvassák majd. Mert a blog nyilvános, az agyam pedig nem (nem úgy, mint majd 77 éves koromban, amikor azt szeletelik a boncasztalon...)

És akkor most mosolyt fel, éljen a Világ!

edit - utószó

most teljes a boldogság, Zoli barátunk olyan párt talált magának, aki párja, társa, barátja, szeretője. kettőjükben minden megvan ami egy hosszú, boldog kapcsoltahoz kell. teljes mértékben elképzelhetőnek tartom, hogy együtt lépik át a felnőttkor küszöbét, itt válik a gyerekből fiatal, lesz a tiniszerelemből párkapcsolat. nekem nagyon szépen sikerült a saját átmenetem, a legjobbakat kívánom mindenkinek, akinek ez mostanában aktuális:D

egy röpke szó

2006-02-05T11:18:00.000+01:00

2005. október elsején eztet írtam ide:

"Most jön a megkerülhetetlen téma, a szerelem. Nem tudom szavakba önteni. Kicsit úgy érzem magam, hogy én is felnőttebb leszek napról napra, haladok az ún. nagybetűs élet fele, ahol az embernek kedves barátnője van, és ővele megy a családi ünnepségekre is. Ez olyan, mintha egy választóvonal lenne. Ilyenkor lehet majd elképzelni, hogy akár nálam is alszik, egy-egy nap. Hangsúlyozom, itten nincs szó tényekről csak alakulnak a dolgok (aki meg ezt megértette, az jelentkezhet nálam egy Coronitáért...)"

Coronitát senki nem kapott, pedig egyesek sejtettek valamit. De a lényeg nem itt van, hanem azon, hogy minden beteljesedik egyszer. Kinek gyorsan, kinek lassan, de csak összejön.
Nos, nekünk (hihi) összejött. Zoli repül, és nyulat lehet véle fogatni :D
(na aki ezt érti, jelentkezhet nálam egy ;) Beck's-ért...)

ennyi elég is mára... képet majd küldök fel. ha lesz. rólunk.

no comment

2006-01-31T20:37:00.000+01:00

a képek magukért beszélnek

az egyetlen kevésbé felismerhető alak édesapám:D

friends forever

két vágány, két vonat, két látvány

2006-01-30T22:34:00.000+01:00

a téma mindakettőnknél ugyanaz, nevezetesen, hogy t-moo barátunknak összejött az élet. láttuk, h HeimZ ezt hogy kommentálta, nézzük én hogy tettem

zoli[-státusz+hatalom+presztizs-] says:
csak nem?
t-moo - Fülig ér az szája neki says:
csak de.
zoli[-státusz+hatalom+presztizs-] says:
csalódtam benned :D
t-moo - Fülig ér az szája neki says:
anyád :D
t-moo - Fülig ér az szája neki says:
ez köcsög votl:D
zoli[-státusz+hatalom+presztizs-] says:
:D:D:D

a következtetéseket mindenki maga vonja le

go Marcus, go!

a Hope beteljesedik

2006-01-30T17:47:00.000+01:00

Kedves Timó!

Indult egy Hope-Blog, ami fekete volt és lehangoló, néhanapján kerültek bele világos lapok is, de összeségében sötét volt és reménytelen. Aztán átalakult egy reménykedő, stílusos lappá, te meg csak szülted a postokat.
Most a Hope-Blog kora "lejárt", a remény beteljesedett. Mintha a kiválasztott született volna meg.

És most, elővéve legbizakodóbb énemet azt kívánom, hogy légy boldog, és hogy mi is kövessünk hasonlóan jól induló kapcsolatokkal. És tudjunk mi is 5 smileyval bejelntkezni a chatbe.

Talán ez már nincs is olyan messze. Addig meg szopóág. Timó, szárnyalj!
bittersweetül Zol

new uzsi

2006-01-30T14:20:00.000+01:00

Örömmel jelentem minden olvasónknak, hogy megszületett az új uzsi.
Nincs teljes átállás, mert sajnos van pár elvitathatatlan hiányossága az iWebnek, magyarán szólva hogy nem lehet kommentelni blog-postokra (szép magyarul szólva)
Ettől függetlenül persze van jópár előnye is, amit láthattok például a balatoni képek köré épült oldalon. Lehet zenécskét berakni, meg hasonló kedvességek vannak. Szóval mostantól a portfólió, (öhm), képeim, ha lesznek podcastjaim (ésatöbbi) mind az új oldalra fognak kikerülni, míg ez az uzsi megmarad blognak. És Jet_Pilot is örül, mert írhat ide, meg én is örülök, mert ti kommentelhettek.
Ami pedig igazán szupi, és Timónak egy sörrel jövök érte, az hogy a heimann.hu/uzsonna címen is elérhető. Hurray!
Designt meg lehet fikázni vagy az egekig magasztalni itt. Nagyrészt jómagam "munkája", szerintem szép. :D

Na ennyi, függöny.

fa a tűzre

2006-01-24T19:46:00.000+01:00

Ma -egyenlőre elhallgatott okokból- le vagyok törve.
Hazaértem, és egy számot hallgattam egész este nyolcig, azaz mostanáig.
Jeff Buckley - Hallelujah!

Ajánlom mindenkinek. Jó az eredeti Leonard Cohentől, jó a Shrek verzió Rufus Wainwrighttól, és jó ez.
Jó a szöveg, jó az alaptörténet, és a hangulat.
Ennyi elég is nekem mára.

Lásson, akinek van szeme a látásra.

2006-01-17T16:53:00.000+01:00

-avagy öröm és csalódás egy napban-

Nos, hát eljött a szalagavatónk is. Kedves rokonságom (sajnos nagyszüleim közül csak Jani papa) és legjobb barátaim részvételével. Megkaptuk az utolsó útravalót a nagy menetelésre az érettségi felé, a szalagunkat.

A hosszú este folyamán olyan sok érzés jött elő bennem, mint talán még soha. Először is az öröm, hogy a Baár-Madasba járhatok, és a szigor és keménység, amit a felettünk 5 éveig regnáló Arany János igazgató úrtól kaphattam. Nem is gondoltuk volna akkor régen, mikor vasszigorral verte belénk az Aradi Tizenhármak nevét, a Himnuszt és a Szózatot, mekkora hatással lesz ránk. Nem mondhatni, hogy tökéletes ember volt, de amit adott, annak alapján az értéke nem elvitatható. Köszönöm még egyszer!

A táncaink, a hivatalos műsor után egy kedves bálban megtáncoltattunk szüleinket (Anyának köszönet! :-) és huzakodó tanárainkat is (ugye, Marton tanárnő?? Elbújunk a tanári büfében, mi? Nem elégítve ki a szegény diákok táncolhatnékát, mi? A rossebb a félénk nőkbe!)

A bál és a formaságok után fergetes buli következett a Desperadosban, amit en-bloc kibéreltünk. Nekik megérte, mert otthagyhattunk jó 1-2 millát, nekünk megérte (de még hogy!), hiszen talán életünk eddigi egyik legjobb buliján vehettünk részt. Olcsó piák (minden relatív), és kedves nők társaságában eltölteni egy hosszú éjszakát már önmagában is fenomenális lenne, de ha ehhez még hozzávesszük a többórás táncolást és a kurvajó HáeR koncertet... Huhh, megismételhetetlen esténk volt. Az éjszaka hátramaradó (rövid) részét Bekénél töltöttük egy kis hétévégiházban a Vőgyuccában. Azon szerencsések, akik az egyik hősugárzó mellett fekhettek, jól elszenderegtek egy szál pólóban, jómagam viszont kabátban alva fázta meg, így hát mindmáig fújom az orrom. Mellesleg a hősugárzósok kapják be! és monnyanak le!!

Nem lehet azonban meg nem történtté tenni az este ürömét az sok örömben. Egyszer, talán pár hónapja azt kezdtem érezni, hogy szükségem van egy igazi társra. És lett volna, és óvtam volna féltékenyen a világ sugarától és szerettem volna. Nem adatott meg. Nem tudok beletörődni, és nem tudom nem feladni. Ismét üresen, szemezve a villamoson a 15 éves lányokkal, mert miért ne... Talán egyszer legalább valami könnyű kapcsolat összejön.

Élet az almán kívül, és még néhány gondolat

2006-01-16T11:03:00.000+01:00

Adott egy blog. Adott két ember, akik viszik.

Erdőjáró indította a lapot, mi társbloggernek lettünk felvéve. Én nem írtam még, mert van saját blogom. Jet_Pilot az, aki legtöbbször ír ide. Erdőjáró meg az utóbbi időben minden egyes témából az almához lyukad ki. Kevés olyan elvakul, megszálott ember van Apple téren, mint én, de mindennek megvan a határa. A magánéletemet nem ez a cég tölti ki. Ha úgy érzitek, hogy nincs mit írnotok, zárjátok be a lapot. Én minden nap feljövök nagy lelkesedéssel, hogy "de jó, ma biztos lesz fent valami", és persze nincs...

Rossz ez. Kicsit törődjetek ezzel a szegény lappal. Köszönöm a szót.

alma

2006-01-14T01:48:00.000+01:00

mielőtt HeimZ barátunk nagyon elharapózna itt a "macmelegségével" álljon itt egy idézet. egy idézet, ami mindkettőnket megerősít az álláspontunkban:

The Intel chip.

For years it has been trapped inside PCs.
Inside dumb little boxes, performing dull little tasks.
When it could have been doing so much more.
Starting today, the Intel chip will be set free, and get to live life inside a Mac.

a fenti szöveg az egyik új mac reklám szövege. teljes mértékben, minden részletében azt mutatja, amit a maces community nagy részében nem bírok (tisztelet a kivételnek, persze). ezt az arroganciát, ezt a felsőbbrendű lesajnálást ki nem állhatom, a hátamon feláll a szőr. mert aki nem maces, az nem is tudja mi az a számítógép, a PC használat a kőpattintással és a barlangfestéssel egyenlő színvonalú tevékenység...
eddig legalább hivatalos forrásból nem találkoztam ilyennel, de most, hogy ezt ilyen nyíltan felvállalják, sokat esett a szememben az Apple. lehet, hogy ez eddigis pontosan így volt, de bennem most eltört valami.

bah. kiakasztó.

belátod, hogy te sem vagy különb

2006-01-12T23:11:00.000+01:00

fura ez a dolog.

az ember azt hiszi magáról (nem mindenki, de én kimondottan ez a típus vagyok), hogy ha olyan helyzetbe kerül, akkor elég erős lesz, és tud majd helyesen dönteni. van a nehezebb út, ami a nemesebb, és van amikor az ember egy kicst feladja az elveit. nem az egész életét, de belátja magáról, hogy bizony, ő sem sokkal jobb, mint a többiek. azt választja, amelyik jobban esik neki pillanatnyilag, vagy akár hosszútávon, ezzel vállalva azt, hogy eddig sokat hangoztatott kijelentéseit cáfolja meg (lásd még: segget csinál a szájából).
ráadásul ilyenkor megkapja a rosszalló pillantásokat azoktól, akik hasonlóképpen gondolkoznak, pedig elég sokuknak volt már hasonló döntéshelyzete.

látjuk a mérleg mindakét serpenyőjét, de a végeredményt nem. a végső kérdés, hogy helyes volt-e a döntés. erre pedig most nem lehet válaszolni.

A Cinivel az újrakezdés mellett döntöttünk.

kötelező ömlengés

2005-12-28T00:26:00.000+01:00

Szóval vannak megszokott dolgok. Az átgondoltságában tökéleteshez tartó OS X ilyen. Működik, ezt szagoljuk, érezzük, tapintjuk sokan nap mint nap.

Öcsém kapott egy videós iPodot, most épp arra konvertálok filmeket. No igen, mikor négy 60megás filmet nyomok össze egyszerre, prociterheltség 100% folyamatosan, és a szaros kis G4 1.25 GHz nemhogy nem szaggat be más programok alatt, de akadás nélkül viszi a HD videókat... Mindezt egyszerre. Exposé akadás nélkül, Dock ikonnagyítgatás akadásmentes...

Szóval igen, ez az az érzés, amit csak a Mac ad. hihetetlen!

-=bocs SzKis=-

Eljött a nap...

2005-12-14T20:58:00.000+01:00

Eljött azon nevezetes nap, amikor a mi kedves HeimZoli barátunk 18 éve néz örökké mosolygós szemeivel a világba. Ezúton is szeretnék neki sok boldogságot, sikert, nőket, jó borokat, pezsgős ünnepléseket és minden más nagyon jót kívánni.
Ezzel a nappal lép 18. évébe a barátságunk is. [nem kell szószerint értelmezni, nem voltam ott a születésekor, de amióta az eszemet tudom barátok vagyunk, így merészelem a megismerkedésünk időpontjától visszafele is kiterjeszteni a dolgot]. 18 éve támogatjuk, segítjük, baszogatjuk és ellensúlyozzuk egymást. Azt hiszem bátran kijelenthetem, hogy komoly szerepünk van a másik szellemi, lelki fejlődésében, abban hogy eddig hogyan, és innen hova jut.
Ez itt nem a nagy szavak helye és ideje, tehát röviden csak annyit, hogy örülök. Remélem Te is hasonlóképpen.

zZz

"univerzális gondolkodó"

2005-12-11T00:22:00.000+01:00

Volt ma egy buli, épp a szülinapi bulim, és a nyelvvizsgám előtt: az első olsztálybulink.
Felettébb külünös érzés volt, mikor megérkeztünk, hogy együtt ittunk a többiekkel. És -bár nem vagyunk a nagy szavak emberei- mégis együtt kezdtünk el hinni timooval valami osztályközösség-félében. A XII. év közepe felé tartva már merünk együtt inni, és nem minden poént mellre szívni.
Jó érzés!

Van ez a vonzódás dolog. Mikor érzed, hogy szeretsz valakit, vagy inkább tudnál szeretni. És csak nézed a villamoson, ahogy olvassa Wass Albertet, vagy éppen a legjobb barátoddal táncol, miközben te nézed, és a legjobb szándékod ellenére is úgy érzed, hogy féltékeny vagy. Mellesleg meg a legjobb hangulatban vagy. És mégis bazmeg, mégis semmi nem jön össze!

Nagyjából ezek a ma este érzései. Legjobb barátok, akik hívnak vissza a buliba, akár a sörüket is felajánlva (ami nagy dolog), és csöndben kettesben beszélgetve, mikor mindig feltűnik valaki, hogy miért is vagy féltékeny.

Elég, költő, aludj!
Kívánok mindenkinek boldog szülinapot (elsősorban 18-adikat!)
erdojaro

(nem írom le mennyi sör és bor után, még miután átolvastam sem!)

Ui.: Így másnap reggel visszaolvasva sem olyan gáz :D milyen jó.

Számvetés habbal

2005-12-08T21:10:00.000+01:00

Az apropó, aminek okáért írok az, hgy ma este lementünk Anyával a pincénkbe (a solymári pincénkbe, ami amolyan bormúzeum jelleggel tárolóhelyként szolgál a soha elő nem vett borainknak), és összeszedtünk 14 palack bort a vasárnapi szülinapi ünnepségre. Igazán felemelő érzés, amikor elhangzik, hogy erre az alkalomra (ti. nagykorúvá válás) még a '98-as Szepsy 6 puttonyos sem sok...

Előjött az érettség témája, mire azt mondtam Anyának, hogy már lassan nem szégyenlem magam férfinak hívni. Hiába, azt gondolná az ember, hogy ez a 18. szülinap mizéria, meg érettségi, személyi igazolvány, és a többi mind-mind csak üres szöveg, de lassan rájövök, hogy mégis felnőtté válok és váltam. Jó érzés, bármennyire felelősségteljes is.

Ma este kibontottuk 2 új borunkat, a 2004-es Cabernet Franc válogatást, és a Stílusgyakorlatot. Mindkettő hordóminta, még palackban sincsenek, és mégis olyan meggyőző kedvességgel hívnak magukba, vagy éppen magukat belénk... élménnyé varázsolták a maestét. (ezt valami miatt nem mertem még felírni a Heimann.hu-ra, pedig oda kívánkozna)

Valamiért az utóbbi időben teljen átalakult az Ákossal való "kapcsolatom", a bennem élő Ákos-kép.
Eddig volt egy "ideális popsztár" képem, a mostanihoz képest, most valahol megtaláltam benne a költőt. Az ő kezében a zene csak egy eszköz, amivel a szavakat felemeli. Megtanultam két versét, és ennek még nincs vége, mert úgy érzem megismertem. Látom az arcát, az igazi arcát.
Nagyon szívesen beszélgetnék vele egyszer igazán hosszan, mint költővel. És nem kérnék autógrammot.

Egy időre ennyi... csapongó, és minden kifejtésre szorul, de ennyi.
Maradok tisztelettel
erdojaro

para

2005-12-05T22:25:00.000+01:00

12.19 anal
12.28 stat
01.03 gazdfilo
01.10 szoc
01.16 info
01.18 pol

így néz ki a vizsgaidőszakom. tiszta para. hogy fogom én ezt túlélni?!?
mind1, maj valahogy megoldom.
a fenti állítások nem 100% volt igaz, úgy hangozna helyesen, h most úgy tűnik, h így fog kinézni a vizsgaidőszakom. ugyanis, ha egy vizsga véletlenül nem sikerül, és még van időpont a vizsgaidőszakon belül, elmehetsz mégegyszer. reméljük erre nem kerül sor

a fenti dátumokon minden reggelt tessék szíves egy perces néma zolinakdrukkolással kezdeni. közvetlenül a fogmosás után!

Gondolatok munka közben

2005-11-04T18:33:00.000+01:00

Miközben az egész hetünk azzal telik, hogy hegesztjük, azt a kurva honlapot, észrevettünk pár dolgot. Valahogy összekopik kicsit az ember a napi 10 órás iChat kapcsolattól (vagy nem attól :-).
Furcsa, hogy kettőnk kezében van az össz felelősség. Bármit rosszul döntünk, az T-moo plusz fél napjába kerül (ha nem több).
Közben para az egész, mert tanulni is kéne, de arra esély sincs. Az egy dolog, ami izgis lehet, az az OS X új feature-jeinek felfedezése, továbbá mikor rápillantasz az oldalra, hogy összekacsintasz a monitoroddal, hogy hejjbazzeg, ez jó lesz.

Lassan meghallgattam a teljes Librarymat, legalábbis a ma kapott 3 Charlie számot kb. 487-szer.
Érdekes élmény ez, remélem még emlékezni fogunk ebből az egy hátből valamire...

T-moo & zZz

ne csak nézz, láss!

2005-11-01T16:51:00.000+01:00

Amiről szó van, az a T-birodalom egyik reklámja (asszem T-mobil, mert mintha mobilt reklámozna). a sztori a következő: a csaj, meg a pasija beszélnek telefonon, barchobáznak, majd a pasi megjelenik egy kétméteres oránggutánnal a csaj mögött. remélem mindenki emlékszik rá. nomost. a hétvégén valahogy megragadt bennem a reklámban elhangzó párbeszéd:

Lány: gondoltam
Fiú: vörös?
F: kopaszodik?
F: több mint két méter?!

Az ok, h rossz az aki rosszra gondol, dehát ha azt mondanák, h szerezz valamit, ami vörös, kopasz és két méteres, akkor mi lenne a reakciód?
mert én egy kaján vigyorkíséretében a sliccemet kezdeném el gombolni...:)

ugye te is?

"Útközben éled"

2005-10-22T18:56:00.000+02:00

Megtaláltam a winamp playlistjének a legalján és meghallgattam. már a legutóbbi borozás alkalmával is előkerült, de most vagyok olyan helyzetben h írjak róla.

nagyon sokat jelent nekem ez a dal, több aspektusból is. bemásolom a szöveget azoknak a kedvéért, akiknek lövésük sincs arról, h miről beszélek. a dalról azt kell tudni, hogy édesapám írta idősebb Heimann Zoltán 40. születésnapjára, az alap (mostanában is hallható) az Üllői Úti Fuck Eskövő című szerzeménye. a dal előadásához sikerült megkeresni az együttest, tehát teljesen autentikus a hangzás, csak a szöveg és az üzenet változott. akkor a szöveg:

Üllői Út Fuck: Útközben éled

útközben éled, mert sűrű az élet
az A6ost éppen jobbra cserélted
BMWn lobogna a hajad ha volna
sose volt még ennyire durva

mindenki látja mire vagy képes,
béres autódban a mobil is béres
merre jársz éppen titkárnőd se tudja
sose volt még ennyire durva

a dicsőség útján a hatalom csúcsán
mindigcsak béres de lesz-e még új szám
ma ünnepelsz, de holnaptól munka
sose volt még ennyire durva

az a jó, hogy felértél a csúcsra
innen már nincs tovább fölfelé
maradj itt ameddig csak bírod,
mert fárasztó és hosszú az út lefelé

solymáron faház szekszárdon pince
faragott hordó a haverok szinte
naponta rúgnak be újra meg újra
sose volt még ennyire durva

dupla a bélszín szarvas a gomba
a legjobb éttermek várnak rád sorban
haver a pincér a séf meg a kukta
sose volt még ennyire durva

rajongnak érted magad se érted
de a feleséged óva int téged
ártatlanságod mindenki tudja
sose volt még ennyire durva

az a jó, hogy felértél a csúcsra
innen már nincs tovább fölfelé
maradj itt ameddig csak bírod,
mert fárasztó és hosszú az út lefelé

Tőled tudhatjuk meg
hogy milyen is egy sztármenedzser
a 90es évek végén

tisztul a képlet ahogy az évek telnek
a fontos majd beint a lényegtelennek
találkozunk majd negyven év múlva
lehet, hogy az lesz ám igazán durva

1. Barátság
ez a dal az amely számomra leírja apáink kapcsolatát, ez egy olyan ajándék, ami nem értékes, nem méretre nagy, hanem én úgy érzem, h súlya van. látszik belőle az x (x>=20) éves barátság

2. Édesapám
annyira jól ki van találva a szöveg, a rímek ülnek a mondanivaló és a fíling negyon a helyén van. az üzenet a legjkobb formában kerül közvetítésre, büszke vagyok arra, h ezt apám csinálta. kitalálta, végigvitte.

3. Jövőkép
amilyen életutat, élethelyzetet ez a dal felvázol (és apáink elértek), az a vágyaim netovábbja. ilyennek szeretném, látni magam 40éves koromban, és a lényeg nem az A6os, a BMW, vagy a pince, hanem az egész. a lényeg itt búvik meg:

"az a jó, hogy felértél a csúcsra
innen már nincs tovább fölfelé"

"rajongnak érted magad se érted
de a feleséged óva int téged"

"tisztul a képlet ahogy az évek telnek
a fontos majd beint a lényegtelennek"

nagyon szeretem.

/a post eredetileg szeptember 28 született meg, de csak most fejeztem be és publikáltam/

... másszor kopp

2005-10-14T03:32:00.000+02:00

"Hát... A remény hal meg utoljára. Többet nem kereslek, légy boldog a pasiddal! Rossz érzés, hogy rosszkor voltam jó helyen. Pedig még valami szép is lehetett volna kettőnkből. Mind1, felejtsd el! Légy jó, és vigyázz magadra! Csókol Z"

Kapja: Boró
02:22:55

szomorú, de ez van

deboost

szokásos helyzetjelentés

2005-10-12T00:18:00.000+02:00

most német cserediákunk van. ezt nehéz összeegyeztetni az iskolával. illetve nem lehet összehangolni a kettőt.
ma is voltunk buliban, 3 napja éjfél után fekszem, reménytelen az egész. sulira meg tanulni kéne ezerrel...

megyünk Erdélybe holnapután. nagyon várom, de tartok is tőle, hogy nagyon ott sem fogom tudni kipihenni magam. az már biztos, hogy az odaút a németek kipihenésével fog eltelni...

valahogy megint kezdek megzavarodni. ok s dolog, ez hozza magával, hogy kevés időm van gondolkozni, elmélyülni akármiben. megyek aludni, greetingS!

én nem vagyok...

2005-10-12T00:05:00.000+02:00

nos egy helyen, ahova járok, egyre több mindenkiről derül ki, hgy zsidó. Az elején, kb. egy-két hete kiderült 2 kedves minisztériumi dolgozóról, amikor a Rosh Hashanahot emlegették. Én meg rákérdeztem, hogy az mi, mire ők: "Ez nem való egy sváb kisfiúnak...". Mondanom sem kell, ez valahogy nem volt szimpatikus.
ma azonban egy olyan lányról derült ki, hogy a zsinagógába meg valamikor ünnepelni, aki még szimpi is volt, és olyan kedves. Ilyenkor ér véget az ész... Mindenhonnan az jön, hogy a zsidók így, a zsidók úgy, és nem tudsz mit csinálni, ha valaki szimpatikus, akkor az, akár zsidó, akár nem. Perzs ez csak baráti szimpátia, de akkor is.

szégyenlem magam. Én nem akarok előítéletekkel hozzáállni egy emberhez, illetve a vele felállított bármilyen kapcsolathoz, hogy ő zsidó. Belegondoltam ebbe, és ez annyira szánalmas a Világtól, hogy ilyet nevel az emberbe...
nem fogok tudni most már elszakadni ettől soha, pedig igyekszem jó szándékkal hozzáállni.

Miből lesz a cserebogár...

2005-10-11T17:46:00.000+02:00

Ma felhívott a csoportomat pátyolgatni hivatott egyik instruktor,és megkérdezte, h ki a 3 legjobb nő a csoportban. nagy nehezen felsoroltam őket, majd odaadtam a telefont a csoporttársamnak, akivel együtt ballagtunk haza angolról, ő is bemondott 3 nevet. majd visszakaptam a telefont, és a csaj közölte velem, h holnapra vigyek magamról egy képet, mert én is bekerültem a 3 legjobb pasiba!

2 lehetőség van:
1. elég csoffadt a csoport, és vakok közt a félszemű a király
2. valami történt velem, mert eddig soha, de soha nem a külsőmért ismertek el....

eléggé régen kapott ekkora boostot az önbizalmam..:)

kellene keresnem egy képet, remélem ez jó lesz

reggeli post

2005-10-06T07:46:00.000+02:00

csörög az a kurva telefon. épp valami jót álmodtam, meg egyébként is full kóma vagyok, és erre fel kéne kelnem. döntéskényszer van, de inkább engedek magamnak még 10 percet. előveszem, hogy rányomjak a szundi gombra, de ott kacsintgat rám egy levél-ikon a bal felső sarokban. mondom hohó, akkor szundi ki, megnézzük ki írt.
jobb volt mint egy kávé, vagy kető, amikor megláttam az sms fejlécét:

Boró{TEAM}

jó:)
10 perce keltem, és pörgök mint a búgócsiga

That makes the difference!

barátok, munka és szüret

2005-10-01T15:15:00.000+02:00

Kedves egybegyűltek! Először is elnézést mindekitől, mert régesrég nem írtam, de ha nincs ihlet, akkor nem is írok, mert értelme sincs.

Érdekes dolgok történnek a legjobb barátaim, és magam a portáján is. Sz. Kis Zoli valahogy sokat nőtt (ahogy azt Lulu, a huga is megmondta kedvesen telefonba), de a világért sem változott meg. Talán az első ember, akin érzem, hogy az érettségi elmúltával (persze valószínűleg attól függetlenül) egyszerűen felnőttebb lett egy lépcsővel. Egy kedves összefutásunk (csúnyább szóval többcsillagos kanbuli) alkalmával igen jót beszélgettünk, jó érzés volt látni, hogy vannak olyan barátaim, akik még azt is megmondják, ha pöcs vagyok. Asszem ez az őszinteség.

A suli (mert erről is beszélni kell) beindult rendesen, úgy érzem képes vagyok tanulni. Valószínűleg ez az érettségi parának köszönhető, de hát ez is eljött. A rendes tanórák mellett járok németre a Gőteintézetbe, amire szintén izomból kell tanulni, meg táncra, amire csak tanulni nem kell, de az időmet eszi. Mindegy, ebből semmi áron nem szeretnék kimaradni, az a társaság (nameg a mozgás is) nélkülözhetetlen számomra.

Most jön a megkerülhetetlen téma, a szerelem. Nem tudom szavakba önteni. Kicsit úgy érzem magam, hogy én is felnőttebb leszek napról napra, haladok az ún. nagybetűs élet fele, ahol az embernek kedves barátnője van, és ővele megy a családi ünnepségekre is. Ez olyan, mintha egy választóvonal lenne. Ilyenkor lehet majd elképzelni, hogy akár nálam is alszik, egy-egy nap. Hangsúlyozom, itten nincs szó tényekről csak alakulnak a dolgok (aki meg ezt megértette, az jelentkezhet nálam egy Coronitáért...)

Munka. Nyáron dolgoztam egy hónapot, kerestem sokat, ismerkedtem, élveztem... Tegnap előtt felkeresett a 'Főnököm', hogy nem akarok-e heti 6-8 órában weblapot frissíteni. Mondom, persze, előbb mondjuk be kéne fejezni a saját honlapunkat, de mondjuk november elsejétől szívesen. Mindez azt jelenti, hogy tanév végére megkeresem a PowerBookom árának felét, aminek a szüleim is örülnek majd. Meg nekem is jó érzés, hogy hónapról hónapra keresek majd...

Egy időre ennyi a változások korából elég is lesz. Dolgoznom kell, szüret van, Shirazt és Tannatot szedtünk ma, megyek bógyózni. "Vár a munka a kertben"

- erdojaro -

Jól indul az év...

2005-09-14T14:55:00.000+02:00

Eddig kétszer buktam meg a KRESZ vizsgámon.
Első jegyem 3-mas, amit pláne nyelvtanból kaptam, mindig is 5-ös voltam.
Matek dogám (megintcsak az első) minden bizonnyal max. 2-es.

Egy sikerélményem van, hogy járhatok a Goethe Intézetbe németet tanulni. JEAH!

Kommentár nélkül [szinte]

2005-09-10T23:33:00.000+02:00

:)énISörültemHmegismertelek.
MegnyugtatoHilyenJOFEJemberVANaRENYAmellet.
LegalabbTUDOMhaELMEGYEKjoKEZEKBENhagyomITT.
RemélemNEMutoljáraLÁTTOK1mást.CUppok,tina

magyarra fordítva az smst:

:) Énis örültem, hogy megismertelek. Megnyugtató, hogy ilyen jófej ember van a Renya mellett. Legalább tudom, hogy jó kezeken hagyom itt. Remélem nem utoljára láttuk egymást. Cuppok, Tina

ezt az smst a Reni egyik barátnőjétől kaptam, akivel eltöltöttünk egy estét. a csaj nagyon szimpatikus, jófej, és nagyon gyorsan megtaláltuk a közös hangot.

ez az egyetem. sok szimpatikus, nyitott ember lelőhelye

első benyomások a változás küszöbén innen és túl

2005-09-03T19:59:00.000+02:00

üdv, megjöttem a gólyatábor nevű intézményből, és holnapután jogilag is egyetemistává válok... ezen problémá 3 aspektusát szeretném az alábbiakban megtárgyalni.

1. a változás, egyetem-középiskola
2. a gólyatábor, és ezen belül bővebben:
3. gólyatábori nők (+ a szokásos konstans, ami minden egyenletben szerepel: Cini)

[1. ]

ijesztő dolog. minthogy 12 évig ugyanannak az intézménynek voltam hallgatója, és nem ballagtam el a gimnázium előtt, mint a többség, lövésem nincs, hogy mi lesz. soha nem kedveltem igazán az új társaságba való beilleszkedést, illetve kedvelni kedveltem, csak mindigis tartottam tőle. de az egyetem nem kizárólag az új társaságot jelenti.
az egész életem megváltozik, és az eddigi 'iskola' fogalma átalakul. nem ismered személyesen a tanárokat, 200 helyett 1200 emberrel tanulsz együtt, 400 fős előadásokra jársz. lehet, hogy senkivel nem lesz azonos az órarended, és senki nem kényszert tanulásara! kevés évközi dolgozat van (itt a neve zh=zárthelyi dolgozat), és egyébként nincs rendszeres számonkérés, csak a vizsgaidőszakban, szóval nagyon el lehet szállni, és az egész évi nemtanulást nehéz bepótolni egy-két hét vizsgaszünet alatt. fokozott lélekjelenlét szükséges.
mindenki azt híreszteli, hogy rettegni kell a BÜROKRÁCIÁtól, mert az általános felfogása az összes titkárnőnek, hogy mi a faszér pont őt zargatjuk a problémánkkal, mi, kicsi fingok... az egyetem a belépő a nagybetűs életbe, akármilyen hülyén hangzik is

[2.]

az egyetem nemcsak az élet bevezetője, hanem ez ad intézményi kereteket az állandó berúgásoknak, bulizásoknak...:)
a gólyatábor is errőól szólt, annak ellenére, hogy a beharangozottakkal ellentétben nem volt 'itatás', az alkoholfogyasztást mindenkinek a saját kedve és pénztárcája szabta meg. felosztottak csoportokra, egy csoport 40 fő. mi kaptunk 3 felsőbbévest, un. instruktorokat, ők lesznek azok, akik a jövő évben pátyolgatni fognak minket. velük kezdtünk még a keletiben különböző névtanulós játékokat, és egyáltalán ők feleltek értünk.
a játékok. ezeknek két általános funkiciójuk volt, egyrészt összehozni a csapatot, másrészt leépíteni a gátlásosságot, általában szexuális értelemben. jól példázza ezt az egyik akadályverseny, amin végig kellett mennünk.
1. akadály: filmes kérdésekre kellett válaszolni, az mondhatta a választ, aki előbb megissza/a fejére önti a pohár málnaszörpjét
2. akadály. na ez már izgalmas volt. volt egy bödön csokipuding, és annak függvényében adtak pontokat, hogy minnél intimebb testrészre kellett ezzel rajzolni, példának okáért pluszpont járt a dekoltázsra kent kéznyomra. a mi csoportunkhoz nem érkezett el a hír, jogy illene fürdőruhát venni, azért a csajok ugye póló-melltartó kombinációban tolták. a csokipudingos esetnél elég kevesen vállalták be, h melltartóig vetkőznek, de voltak néhányan - az egyik kapott is tőlem egy kéznyomot a dekoltázsára ;) (az ő neve Reni, rá még később visszatérünk)
pluszpont járt a csokipuding lenyalásáért is, és ezzel sem volt gond...(valahogy nekem megint a Reni jutott:))
következő akadálynál fel kellett állnunk félkörben, majd körbeadni először egy ropit. aztán egy szőlőt. aztán egy fej hagymát, majd egy csípőspaprikát. de később kellet kockacukrot is valamint kártyalapot (a lapot nem lehetett szájba venni, szívni kellett, és amikor egy pár között épp akkor fogyott el a szívóerő, amikor átadták volna, akkor azért elcsattant egy-két puszi... vicces párok alakultak:))
volt óvszerfújáés fejrehúzásos módszerrel, erotikus szoborkészítés, amit egy bekötött szemű társunknak kellett aztán kommentálni, de a legmókásabb akadály még hátravolt.
amikor megérkeztünk elmondták, hogy itt a következő csoport számára kell akadályt kitalálni, mi egy nagyon szívatósat kaptunk, szóval igyekezzünk. az akadály első fázisa volt a kitalálás, a második a végrehajtás, amihez ők biztosították a kellékeket. mi (én) okosan kitaláltuk, hogy a feladat, az lesz, hogy a kámaszutra különböző pózaiban kell vízzel megtöltött lufikat kidurrantani. és ekkor azt mondta az egyik instruktor

- Jó. Akkor most csináljátok meg!

merthogy ugye mint utólag kiderült magunknak találtunk ki feladatot. volt két leszbi, két buzi, meg három hetero párunk, (én megint a Renivel kerültem össze) éshát eléggé mókás felvételek születtek.
ezen kívül minden este parti volt, utolsó este napfelkelte-partit tartottunk, bát én fél hatkor elmentem aludni. egy hordó jägert ittem meg a tábor ideje alatt...;)

[3.]

nők. három nőről illene megemlékeznem, illetve kettőről.

Reni

Renáta teljes nevén. a csajnak eléggé jó teste van, szép arca, és eszméletlenül aranyos. amit nagyon értékelek benne, hogy nemcsak hagyja magát szeretni, hanem viszont is szeret, amikor megöleled, érzed, hogy visszaölel, és ez nagyon értékelendő. ((((nem akarom elkiabálni, de nekem úgy tűnik, hogy kölcsönösen szimpatikusak vagyunk egymásnak)))) ugyan van pasija, de németországban dolgozik, és másfélhavonta láják egymást... a csaj mellesleg győri, ugyhogy mindenképp szüksége lesz egy idegenvezetőre ;)

Marcsi

Marcsi nagyon-nagyon érdekes csaj. amikor megérkeztem a keletibe, és megtaláltam a csoportomat, egyetlen darab szimpatikus arcot sem láttam, egyedül álldogáltam a csomagom mellett a vonat indulására várva. Ő később érkezett, és asszem csak annyit kérdezett, hogy
-gékettő?
mire mondtam, hogy igen. befizette a pénzt az instruktoroknak, és kiült a fal mellé dohányozni. nincs különösen szép arca, de eszméletlenül, elmondhatatlanul szép szemei vannak... gondoltam egyéletem-egyhalálom, odaültem mellé, és elkeztünk dumálni. eléggé jóba lettünk, még a vonat indulása előt, olyannyira, hogy a többieknek az jött le, h már régóta ismerjük egymást...
eszméletlenül őszinte a csaj, és nagyon sokmindenen keresztülment már, amiért nagyon tisztelem... komoly, visszahúzódó, életfilozófiájának tekinti azt, hogy megfigyeli az embereket, és kitalálja, hogy mit miért tesznek, és egy réészeg beszélgetés során olyanokat mondott el rólam, hogy leesett az állam.... (ennek ellenére, ha egy kicsit, mondjuk pia, vagy sima jókedv hatására felszabadul, vihorászós, futkározós, táncikálós kislány lesz belőle, nagyon aranyos...)
az egyik részeg esti beszélgetés alkalmával közölte a következő két dolgot:
-Bár van barátom, akit elvileg talán még szeretek is, de eszméletlenül féltékeny lettem, amikor eltűntél a Renivel-
mellesleg a pasija egy 30éves, házasságban élő rendszergazda
- Te Marcsi, szerinted mi lesz a kapcsolatunkból?- kérdeztem
-Hát szerintem több mint barátság- válaszolta ő szemrebbenés nélkül...

ennek megelelően utolsó este eljutottunk a csókig, amit kissé megkeserített az előttelévő kétésfélórás lelkizés, másrészt a dohányízű szája. ennek ellenére összepörögtünk másnap is egy kicsit durvábban, de ezen alkalom jellemzőivel nem mocskolnám be ezt a blogot. talán annyit fűznék hozzá, hogy az elmúlt egy év tapasztalataival szemben itt én voltam a kissebb, és ő mondta meg, h mit hogyan csináljak, érdekes, élvezets élmény volt

Cini

az örök kérdőjel, h most mi legyen. előadtam neki, h miminden történt a gólyatáborban, kb ilyen részletességgel, mint ahogy az fentebb látható. amikor tábor után először találkoztunk, tényleg úgy éreztem hogy megcsaltam, és soha többé nem csókolhatom meg, ezt tegnap be is tartottuk. aztán ma benézett hozzánk, és nem tudtuk megtartóztatni magunkat. és ami a legrosszabb, hogy nem is bánom, mert nagyon jól esett. a megszokott csókok mindeig ugyanazt az élményt hozzák. ez még egy hosszú sztori, de remélem majd követhető lesz ezen oldal hasábjain is...

azthiszem mára ennyi, pár kiló karakter, kellemes lubickolást, és KOMMENTELJETEK!

"Éljen a Cédrus!"

2005-08-29T00:55:00.000+02:00

Nos, megjártam a nyár harmadik, egyben utolsó táborát, az izmos Cédrus-edzőtábort.
Maga a társaság megszokott, napi 8 órákat táncoltunk esetenként, ami kellemesen kimerített azért, de jól bírtuk.

Ami a legérdekesebb volt az egészben, az egy barátság. Nincs energiám, csak ködösen fogalmazni, de az ötödik üveg sör után Keserédes nosztalgiára, meg TCS-re járni Savaria utcáit, úgy, hogy mindkettőnk szívét ugyanaz a hiányérzet nyomja, egy szép emlék marad. Gyuri, ismét köszönöm!

Most meg Ákos Vidám Dal-ja megy, egész pontosan a Bonanza Banzai-tól. Soha jobbat!

elzúztam

2005-08-22T08:56:00.000+02:00

A fergetegesen 'forró' hangulatú Ákos koncert után, amiről ha szerencsétek van még egyszer írok valamit, most elzúzok Cédrus tánctáborba. És az jó, mert tanulunk sok szép új táncot, meg megint együttleszünk a tánccsoport népével, ami már június óta nem történt meg. Tehát öröm a köbön.

Addig meg vigyázzatok, nehogy egy szabadeső felettetek vegye észre, hogy elszakadt a zsinórja. (Timooval ugyanis avval 'viccelődtünk' egész pénteken, hogy milyen hangja és következménye lenne, ha egyes tárgyakra ráesne egy muki 800 méter magasból. Szerintem olyan hangja lenne, hogy 'TUFF', Timoo barátom szerint viszont inkább 'PLATTY'. Szóval ez egy érdekes probléma. Elgondolkoztatok például azon, hogy milyen, ha egy szabadeső ráesik egy vizibiciklire?? Vagy mindjuk egy libára??)

D Ö R R E N E T !

2005-08-18T23:52:00.000+02:00

Holnap nagy nap lesz!
Mint a nyáriszünet utolsó tábora előtti utolsó buli, Timoo-val leugrunk (egy váltás alsógatya és egy fürdőgatya társaságában) Füredre. Egy nap csupán, de mégis élménydús leszen. A nap koronája minden bizonnyal az Ákos Utolsó Hangos Dal Koncert lesz. Az utolsó előtti. Feláll a hátamon a szőőőr!

GOMBA

2005-08-15T15:13:00.000+02:00

A Rojtos táborban történt vala, hogy megszületett első becenevem.
Kétbodony egy különleges falu. Sőt, nincs is több ehhez hasonló. A falu végén ugyanis van egy piros traktor. Este pedig nincs közvilágítás. Így aztán a tánc tábor okos népe kitalálta, hogy az a Világ Vége.

Jómagam pedig elindultam első reggelünkön, és túráztam egy nagyot (15 perc, hehe), amit aztán büszkén meséltem a tábor lakóJinak. Erre a Máté nevű jómunkásember, aki mellékesen a bőgős szerepét tölti be a Rostos zenekarban, egy egész este folyamán azt ecsetelgette, hogy a Világ Végén túl nem mehet ki senki, csak aki se nem ember, se nem állat, se nem növény. Tehát vagy UFÓ az illető, vagy gomba. Annyira azért még neki sem volt sok mersze, hogy engem UFÓnak kiáltson ki, ezért aztán én lettem a Tábor Gombája.

Büszke vagyok rá!

Liliom - háttérkép

2005-08-15T01:06:00.000+02:00

Megcsináltam első háttérképemet. Kis logikával rá is lehet jönni, honnan jött az ötlet. A kép a mandolux.com-ról való, további sok gyönyörű kép társaságából. Ajánlom!

Csajok

2005-08-13T00:14:00.000+02:00

Lassan photobloggá alakul a naplócska, de nem tudom nem megtenni, hogy ne töltsem fel ezeket a képeket. Egyszerűen a lelkemet nyomja ez a Rojtos-tábori dolog, ezúton is próbálok belenyugodni (kicsit). A lányok pedig gyönyörűek, természetesek, és magukat adják. Nincs rajtuk smink, se álca, se jelmez. És ez az, ami lehengerel.

Cinis post [v0.2]

2005-08-12T20:04:00.000+02:00

Gondolkodtam azóta, mióta a v0.1-et írtam, és más konklúzióra is jutottam. mint ahogy azt már valahol a net berkein belül említettem, annál objektívebben tudod értékelni a dolgokat, minnél távolabb vagy tőlük, magyarul nem lehet elfogulatlanul véleményt alkotni a friss élményekről. most valami olyat fűznék hozzá az előző posthoz, ami talán visszaállítja az egyensúlyt.

nincs akkora tragédia, mint az elsőre látszik. az új pasi dolog várható volt, ha nem az orrom előtt történt volna, valósuzínűleg jobban viseltem volna, dehát mindenki igyekszik az élet tengerén megmaradni a ladikjában, kinek hogy sikerül... mindenki hibázhat

bármennyire is csúnya lett a kapcsolat vége, ezt az egy évet senki nem veheti el tőlem, és semmilyen utólagos élmény nem másítja meg. amikor teljes wszívedből szeretsz valakit, és ő viszontszeret, az úgy beleég az agyadba, hogy az mindörökké azz marad ami. a gyönyörű esték, az ajándékok, a pillantésok, a mosolyaok, egy tiltott helyen egy ellopot csók, egy titkos érintés. ezek minde olyan élmények, amelyek felmérhetetlen magasságokba emelik ezt az egy évet, és ezen már semmi nem változtathat. én szerettem, ő szeretett, és ezt egy teljes évig élvezhettük. ha hívőő lennék, Istennek köszön ném ezt az ajándékot, így csak az életnek, és persze magának a Cininek. ez az egy év volt életem eddigi legszebb egy éve, és..

és nincs mit hozzáfűzni, köszönöm, köszönöm, köszönöm

"Mert egy évig boldog kapcsolatban éltem egy nagyszerű lánnyal..."

Cinis post [v0.1]

2005-08-08T23:42:00.000+02:00

leszögezem, hogy lusta vagyok
a sokat ígérgetett cinis post következik, de nem úgy ahogy gondolnátok
lusta vagyok
épp most beszéltem a cini egyik barátnőjével (anitának hívják, és nem anikónak ;))
és ezt az msnbeszélgetést kivonatolom
a kérdésekre továbbra is szívesen válaszolok, minden mélységben

--==--

egy szobában lakltam az ubullal, a kerény áronnal, meg a tütüvel
és a cinivel már korábban megbeszéltük (egypárszor), h semmi közünk egymáshoz
és h mindenki azzal kavar össze, akivel akar
nekem nemtom, h mikor monta
h szimpatikus neki a tütü
talán tábor előtt, talán első nap
nemtom, nem is érdekes
és akkor együtt mozogtak
és a 3. nap este diszkó volt, és akkor összejöttek
a dolog azér nem ilyen egyszerű
rá két napra kifejtette nekem, h mennyire jó
(ez csak egy egészen picit fájt)
és abban a két napban nem lehhetett külön látni őket
mindig együtt,
vagy látványosan sehol sem egyikük se
de ugye minden csoda 3 napig tart
a harmadik nap odajött hozzáml, h hiányzom neki
és most akkora ribancnak érzi magát
mert
1. önző volt, és rám nem gondolt
2. a tütüvel is kibaszott, mert ő ezt rendesa kapcsolatnak gondolta
amíg a cini csak egy tábori kavarásnak
és most ott tartunk
h amíg én horvátországban voltam
ő meg hazajött a táborből
sírva hívott, h mi legyen most, és hogy hiányzom
és még nem szakított a tütüvel
tisztázta vele, hogy nemtudhja, h mi a pálya kettejükkel
de még nem akar szakítani
és ezzel lement nomádba
tehát a tütü most szívkja a faszt, h mivan
a cini meg két pasi között hentereg
hát minimum érdekes....
szal itt vagyunk most
de ez csak az én rosszindulatú verzióm
ő is előadja az övét, és utána dönthetsz
a jóindulatú?
hát az ez:

azért kavart össze a tütüvel, hogy könnyebben menjen a felejtés
hogy felém is kinyilvánítsa, h már semmit nem érez
és h ő könnyebben felejtsen
és a táborban már mér ne?
ha már egy este, akkor lehetne az egélsz tábor is, mer mér ne?
és azért nem szakított, mer még nem volt ideje végiggondolni
mert csak a táborban találkozott a tütüvel
és nemtudja milyen lehet csakúgy együttlenni
de majd ha visszajön, ezt elrendezi
ez a jindulatú
csak egy-két helyen sántít

Anita üzenete:
& te hogyállsz a dologhoz?

az a 3 nap fájt a legjobban
nem nagyon, de azért egész nap szúrt
nemtom melyik volt a rosszabb
amikor együtt láttam őket, vagy amikor nem
és kitaláltam, h micsinálhatnak...
mer még elsütött egy olyan poént is
hogy a tütüvel most nem annyira jó
mert sajnos megjött...
ezt annyira nem találtam viccesnek
kicsit kurvaideges lettem tőle...
de mosmár ok

...

és a különböző dalok után együtt sírtak
pl a "ha itt lennél velem", stb
és ehez kedvesen hozzáfűzte, h neki már inkább a tütü hiányzik
ez is jól esett....

Anita üzenete:
hát akkor lehet, h nála megoldódottt?

nem
biztos h nem
Anita üzenete:
vagy nemtom
csak tüneti kezelés
bár nemtom
de azonnal kiderül, amint összeszedek egy barátnőt

Anita üzenete:
hajrá...

naja

--==--

tessék csámcsogni, beszélni, kommentelni, szeretem amikor rólam van szó :)

Rojtos tábor

2005-08-07T10:57:00.000+02:00

Az utóbbi távoltöltött egy hetem talán a legszebb hetem volt ezen a nyáron. Új embereket megismerni, feltárni lelkedet, visszatérni önmagadhoz, a kúthoz. Ilyen volt ez a tábor. Mindennek tetejébe két és fél éve először szerelmes is lettem. És már nagyon rég óta először sírtam. Hát ez sem sikerült.

Néha úgy éreztem kegyetlen az élet, de amikor kimentem lépni a mezőre, mindig elbeszélgethettem a mindent körülvevő Teremtővel, és ez hatalmas megnyugvást jelentett számomra. Kitisztultam. Lelkileg is, testileg is, szellemileg is.

én megjöttem, Te merre jársz?

2005-08-07T08:42:00.000+02:00

kedves tőled, h gyorsan felvettél társbloggernek, megtisztelve érzem magam, írhatok majd ide (is) nagy okosságokat...:)
és lenne egy kritikai jellegű megjegyzésem: döntsd el, h kinek írod a blogot, mert
- ha az internet nagyközönségének, akkor egy kicsit sok önbizalmat látok benned, hogy így a létrehozás után egyből közfigylemet vársz el
- ha a barátaidnak, akkor meg télleg nincs szükségünk az életrajzi adataidra, mert hál'istennek ismernk, és szeretünk.

csak azért kötekszem, mert egy kicsit furcsa volt a stílus, de nem bántani akarlak.

más. ha már ilyen édes voltál, h felvettél társnak/vendégbloggernek, akkor lehet, h ide fog kerülni az a Cinis post, ha egyáltalán elkészül valaha

de ha nem, hát kisnyúl

csók

én elmegyek, Te itt maradsz

2005-07-30T12:48:00.000+02:00

Nem írok életrajzot többet.
Ma voltam sétálni az erdőben. Ez összességében egy nagyon kedvező dolog számomra, hogy egy köpésre tőlünk van egy relatíve nagy erdő. Itt pedig igen jókat lehet túrázni, és csak úgy sétálgatni is. Az erdőnknek egyértelmű előnye, hogy király hideg van benn (mármint a 38 fokhoz képest hideg), viszont sok a szúnyog. Namost egy ex-barátnőmmel voltunk sétálgatni, aki felöltötte csini topánkáját (magyarul: papucsba jött erdőbe!!), így nem lehetett haladni. Viszont volt nagy élményem, mert a sok szúnyogot hessegetni róla nem volt elég az ő két keze, ezért én is besegítettem. Szúnyogot hessegetni nem is tudjátok, milyen mókás ;) Pláne, ha intelligens a szúnyog, és tudja, hova kell repülni.

Ma elmegyek táborba, táncolgatni. Egy kétbodony nevű falucskába megyünk, ahol vannak kedves kis leányok, továbbá kortárs ifjak, és ami nagyon fontos, kocsma, és zenekar. Hiába, a néptáncolás igen elmés dolog. Erősít is, meg jó érzés is :-) Neki is, meg nekem is. (hogy tánctáborban mi lesz, azt fedje a balladai homály, jótékonyan)
Bye!

első - éljen!

2005-07-29T23:49:00.000+02:00

Kedves Rádiónéző gyerekek!

Hirtelen felindulásból csináltam magamnak blogot. (bocs timoo, automatizált, előregyártott rendszert alkalmazok - most még).
Kíváncsi vagyok, milyen lehet egy blogba írni. Persze mostt még nincs tétje, de majd egyszer talán lehet.

Magamról kell írnom egy keveset. 17 éves vagyok jelenleg, ennél fogva magabiztosságban bővelkedő tinédzser. Református gimibe járok (nem szentfazék hely), és kicsit konzervatívnak tartom magam. A korosztályomhoz képest. Ha a nagyapám olvasná a blogot, talán nem így vélekedne rólam... A jövőmet felvázolva talán kiderül még néhány dolog rólam. Németországba szeretnék kimenni tanulni. Borászatot, de erről még lesz szó. Eddig három célom van: egy felsőfokú nyelvvizsga, egy PowerBook (amivel lehet videóchatelni is, és az jó), és egy érettségi, de ez nem olyan fontos.

Borászkodásra visszatérve, igen, boász családból származom, habár egyik felmenőm sem volt képesített borász. Kicsit atyai kényszer ez a borászkodás, de úgy érzem, egyre inkább saját szándék is. Ez azért jó érzés lehet a szüleimnek.

Mostanság ugye nyár van, ami jó, mert dolgozhattam egy hónapot a Bortársaságnál (a borkereskedőnk), és kereshettem pénzt is. Sajnos a munka mellett más nagyon nem fért be az időmbe, ami még belefért volna, azt elvitte a KRESZ, ugyanis vezetni is tanulni kéne. Sok a dolog.

Elsőre ennyi, majd még folytatom.